Fine Arts

Magyarország déli részén, Észak-Bácskában a helyi polgárok több évtizedes előkészítő és gyűjtőmunkát követően érték el, hogy fáradozásuk gyümölcseként a múzsáknak állandó otthona legyen Baján. Elődeink fontosnak tartották, hogy a városnak olyan kulturális intézménye legyen, ahol a testvér múzsák és a tudomány több területe egyaránt otthont kap. Baja város kulturális, közművelődési életének történetében az 1936-os múzeumalapítás óriási lépést jelentett. Nemcsak egy intézmény, de egy jelentős gyűjtőmunka vehette kezdetét, amelynek tudományos rangja, értéke ma is meghatározó a Dél-Alföldön.

A Türr István Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének alapító törzsanyaga a bajai kötődésű Oltványi (Ártinger) Imre művészetpártoló, műgyűjtő, művészeti író és Miskolczy Ferenc festőművész szervezőmunkájának köszönhetően került Bajára 1933-1936 között. Bár a bajai múzeum alapítása a helyiek igénye volt, Oltványi (Ártinger) Imre kulcsfontosságú szerepét nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Oltványi Imre szándéka egy főként a Gresham asztaltársaság alkotóinak munkáiból álló, első magyarországi kortárs képtár megalapítása volt, amely köré az elkövetkező években szerveződött egy valódi közgyűjtemény. E két szándék találkozása és részbeni ötvöződése vezetett el a múzeum alapjainak megteremtéséhez.

Baja város Új Magyar Kép-és Szoborgyűjteményébe 1937-ben 62 táblakép és 12 szobor leltároztatott be. Ebből 49 művet közvetlenül a felkért alkotók ajándékoztak abban a reményben, hogy a megszületendő képtár állandó kiállításban mutatja majd be az ajándékba kapott alkotásokat. A kollekcióhoz tartozott az a 39 Nagy István műből álló együttes, amelyet éppen ekkor, a művész halálát követően, 1937-ben özvegy Nagy Istvánné ajándékozott a múzeumnak, s amely által létrejött a képzőművészeti gyűjtemény másik fontos egysége.

A bajai múzeum képzőművészeti gyűjteménye az 1930-as évek magyar múzeumügyében egyedülálló, élő művészeti kollekció kialakítását jelentette. Ennek gyakorlati lebonyolítása is különleges, párhuzamok nélküli a magyar múzeumtörténetben. Egy olyan széleskörű gyűjtőmunkáról volt szó, amelynek a fővárosban Oltványi, Baján pedig Miskolczy Ferenc bolt a mozgatórugója. Oltványi Baja város polgármesterén, Borbíró (Vojnics) Ferencen kívül megnyerte az ügynek a Szinyei Társaság művésztagjait, a Gresham asztaltársaságot, néhány a KUT-hoz, a római iskolához, a szentendrei és szolnoki művésztelephez tartozó alkotót, az École de Paris képviselőit. A kép- és szoborgyűjtemény – Oltványi kifejezésével élve – tükre lett a korabeli új irányzatoknak. A két háború közötti években e kis múzeum haladóbb áttekintést nyújtott, mint az Új Magyar Képtár a fővárosban. Dési Huber itt szerepelt először „Öreg paraszt” című munkájával, de Barcsay, Domanovszky is meglepetés volt itt az 1930-40-es években.

A képzőművészeti gyűjtemény gyarapodása tekintetében az 1939-1949 közötti időszak igen gazdagnak tekinthető. Ekkor került a gyűjteménybe Telcs Ede hagyatéka, a Bajai Takarékpénztár 1936-1949 között Barabás Miklós, Ligeti Antal, Nagy István, Tornyai János műveket ajándékozott a múzeumnak; Vadász Endre 1943-ban 13 festményét, Szobotka Imre 11 művét, özvegy Ágoston Vencelné pedig 28 értékes műtárgyat ajándékozott az intézménynek. Az 1950-es évektől az Állami Vásárló Bizottság közel 100 képzőművészeti alkotással gyarapította a gyűjteményt, többek között Kron Jenő, Förstner Dénes, Kornis Gyula, Zádor István, Vidovszky Béla, Kun Sándor, Udvardi Erzsébet, Fenyő A. Endre, Béres Jenő, Bőhm Lipót, Szabó Vladimír, Berki Viola jelentős műveivel.

Az 1972-1988 közötti korszak tekinthető a gyűjtemény legintenzívebb gyarapodási periódusának. Jelentős hagyatékok kerültek a gyűjteménybe: Telcs Andrásnak köszönhetően újabb 10 jelentős Telcs plasztika, a Városi Tanács 62 festményt és ugyanennyi plakettet ajándékozott azzal a céllal, hogy a Vojnich kúriában megnyíló Nagy István Képtár állandó kiállítását gazdagítsa a kortárs bajai képzőművészet reprezentatív darabjaival: id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor, Miskolczy Ferenc, Weintrager Adolf, Göldner Tibor, Noel Ö. Gábor, Klossy Irén, Kovács László, B. Mikli Ferenc alkotásaival. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja ajándékain kívül Hallgass Jenő Zoltán, Márton Aurélné és Bossányi Ervin értékes hagyatéka is az 1980-as években került a múzeumba.

A Türr István Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye jelentős kollekciója a 19. századi képzőművészet olyan jeles alkotóinak munkái, mint Brocky Károly, Jakobey Károly, Beck András, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Ligeti Antal, Vastagh György. A romantikus-realista törekvések képviselői közül Tornyai János, Rudnay Gyula, Medgyessy Ferenc alkotásait őrzi a gyűjtemény. Nagybánya festészetét reprezentálja Boldizsár István, Bornemisza Géza, Boromisza Tibor, Czóbel Béla, Ferenczy Noémi, Gráber Margit, Iván Szilárd, Iványi Grünwald Béla, Kmetty János, Mund Hugó, Perlott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos festészete; posztnagybánya művészetét Szőnyi István, Berény Róbert, Egry József, Beck Ö. Fülöp alkotásai. A szentendrei művésztelep festészetét képviselik Ámos Imre, Paizs Goebel Jenő, Martyn Ferenc, Barcsay Jenő művei, a római iskolát Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Hallgass Jenő Zoltán, Istókovits Kálmán munkái. Az 1930-40-es évek festészetének és szobrászatának olyan jeles képviselőinek munkáit őrzi a gyűjtemény, mint Rippl-Rónai József, Perlmutter Izsák, Márffy Ödön, Farkas István, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Schönberger Armand, Kernstock Károly. A Türr István Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye gyarapításának egyik leghangsúlyosabb területe a kezdetektől napjainkig Nagy István művészetének bemutatása. A gyűjteményben jelenleg 64 művet őrzünk, melyből 39 darab özvegy Nagy Istvánné ajándékaként került a gyűjteménybe.

Skip to content