Library

A Türr István Múzeum könyvtárában jelenleg közel tizennégyezer könyv talál­ható. Ezek nagy része néprajzi, régészeti, képzőművészeti és történelmi témájú. A folyóirat-állomány közel ötezer darab­ból áll. Ennek egy része régi újság, melyet szívesen forgatnak a kutatók. A könyvtár korlátozottan nyilvános, csak helybeni kutatásra van lehetőség, mégis sokan ke­resik fel.

Amikor a Városi Múzeum létrejött 1936-ban, Borsay Jenő nyugalmazott községi jegyző kapott ideiglenes megbí­zást a muzeális anyag kezelésére. A Taka­rékpénztár épületében indult meg a szer­vező és rendező munka. Borsay nemcsak tárgyakat gyűjtött és rendszerezett, hanem ő vetette meg a könyvtár alapjait is. Kö­zületektől, magánszemélyektől gyűjtötte azt az anyagot, mely alapja lett nemcsak a múzeum szakkönyvtárának, de az akkori járási könyvtárnak is.

Borsay halála (1939) után Bárdos Fe­renc ingyen és bérmentve rendezte az időközben felhalmozott könyvanyagot. 1948-ban Takáts Endre irányításával megalakult a múzeumi kölcsönkönyvtár, mely önálló költségvetéssel külön épü­letben és külön személyzettel működött. A tagok száma fokozatosan emelkedett (180-190 fő). A múzeumi könyvtár anya­gát képező könyvmennyiség így vetette meg az alapját a Városi Közkönyvtár­nak, amely nem messze a múzeumtól, a Központi Iskola melletti épületben volt. Később a Tóth Kálmán téren lévő Bank épületébe költözött, és Városi Könyvtár néven működött tovább.

1950-ben a múzeum könyvtári állo­mánya kb. 40 000 db könyvből állt. Ebből 13 000 a ferences könyvtár - mely eredeti helyén, zár alatt volt -, 3 000 a ciszterci rend könyvtára, valamint a helyi könyv­tárakból beszállított könyvek. A többi a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyvtár anyaga, melyet ömlesztett állapotban vett meg a múzeum. A könyvanyag szétválasztása egy kör­levél alapelvei szerint történt.

Az ország múzeumainak egy részé­ben olyan nagy kötetszámú könyvtárak voltak, amelyeknek anyaga nem kapcso­lódott a múzeum feladatköréhez, hanem sok esetben nyilvános (közművelődési) közkönyvtár céljaira volt alkalmas. Hogy ennek a könyvanyagnak minél széle­sebb körű használatát biztosíthassák, és azt a magyar közművelődés szolgálatá­ba állíthassák, helyesebbnek látták, ha a könyvtárak anyagának nép- vagy köz- könyvtár céljaira alkalmas részét, a mú­zeumok szakkönyvtárától elkülönítve, a népkönyvtárak általános rendszerébe illesszék, illetve ezek szervezetének ke­reteiben és szabályai szerint működtessék tovább. A múzeum munkájához szüksé­ges könyvek a múzeumban maradtak, a többivel a Városi Közkönyvtár tudomá­nyos része alapozódott meg.

A könyvészeti ritkaságok (kódexek, ősnyomtatványok, régi könyvek) vala­mint kéziratok tárgyi vagy személyi kap­csolataik szerint a múzeum gyűjteményé­ben kellett volna, hogy maradjanak.Ennek ellenére a bajai múzeum könyvállományából nemcsak szépirodal­mi könyveket vittek el, hanem az összes ősnyomtatványt, régi könyvet is.

Solymos Ede egykori múzeumigazga­tó szóbeli közlése alapján mindez a követ­kezőkben leírtak szerint történt. A háború után, amikor megszűntek az egyesületek, pl. Úri Casino, Ipartestü­let, ezek könyvanyagát Takáts Endre behordta a múzeumba. Akkor értesült arról, hogy a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyv­tár eladó. A múzeumbarátok pénzén meg is vette kilóját 1 Ft-os áron. Először pincében tárolták a könyveket, majd ké­sőbb szintén a múzeumbarátok pénzén, polcokat csináltattak három helyiségbe, és itt helyezték el az anyagot. Leltározá­suk és rendezésük hosszú időt vett volna igénybe, viszont aránylag gyorsan sike­rült néhány ezer szépirodalmi és történeti  művet kiválogatni, amiből megnyílhatott a nagyközönség számára a Múzeumi Könyvtár, mely rövidesen önállósult, és Városi Könyvtár néven folytatta munká­ját.

1951-ben rendeletileg szabályozták a múzeumok és könyvtárak viszonyát. Az alapelv az volt, hogy a múzeumok­nak nem feladata az olvasószolgálat, így személyzete sincs hozzá és a könyv­kölcsönzéshez. Egy ideig problemati­kus volt az évek folytán Bárdos Ferenc által összeállított „bajai anyag" és a dr. Gerő Gyula által összeállított művészeti könyvtár sorsa. A bajai anyag Bajáról és a bajaiak által írott munkákat tartalmazta, a másik pedig az egyetemes és a magyar művészetről írott munkák gazdag tárhá­za. Mivel feltételezhető, hogy mindkettőt sokan fogják keresni, a könyvtár kapta meg. A „múzeum érdeklődési körén kívül eső” több ezer kötet tudományos anyag egy részét a Könyvtári Központ vette át, más részét az akkor már Járási Könyvtár szállította el.

A múzeumi könyvtár állománya ha­gyatékok által (Miskolczy Ferenc, Kapots Nándor, Biczók Sándor, Kőhegyi Mihály) gyarapodik. Sok értékes könyvet kapunk ajándékba is (Rapcsányi László). A leg­több kiadvány azonban cserekapcsolat útján kerül a könyvtárba. Az országban 35 múzeumtól, levéltártól kapunk a meg­jelenő könyveikből, melyek elsősorban múzeumi évkönyvek, szakkönyvek. Cse­rébe mi is küldünk a nálunk megjelenő kiadványokból.

 

Megosztás/Mentés