Kis zenék nagy mestere. Pethő Zsolt emlékkiállítása

2018.01.18

Pethő Zsolt zeneszerző emlékkiállításával a Türr István Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár a magyar rajzfilmgyártás egyik karizmatikus személyisége előtt tiszteleg. A zeneszerző életművének, sokszínű alkotóművészeti, kulturális tevékenységének bemutatásával látogatóink számára egy sokoldalú, több művészeti ágat asszimiláló művész pályáját szeretnénk bemutatni.

Pethő Zsolt Budapesten született 1937. július 6-án. Zenei tanulmányait a Budapesti Zenei Gimnáziumban, karvezetés és oboa szakon az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában, zeneszerzés és ének szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte.

Zeneszerzői pályája 1958-ban indult. Érdeklődése már korán a rajzfilm-zeneszerzés felé fordult, de számos más műfajban is kipróbálta magát. 1962-1996 között a Pannónia Filmstúdió zenei referense volt, ahol 1961-ben készítette első rajzfilmzenéjét. A kezdeti kisebb munkákat követően 1964-ben kapta meg a több mint 70 epizódból álló Gusztáv-sorozat zeneszerzésének lehetőségét. A Gusztáv sikerét követően azután sorban érkeztek a felkérések. 1965-1996 között elkészültek a Mirr-Murr, a kandúr, a Kíváncsi Fáncsi, a Vízipók-csodapók, A nagy ho-ho-ho horgász, a Pom-Pom, a Frakk, a macskák réme és a Misi Mókus kalandjai című rajzfilmek zenéi.  Több egész estés rajzfilmhez komponált dalokat, főcímzenét, végzenét, zenei betétet, többek között az Erdő kapitánya, a Vili, a veréb és az Egérút című filmekhez. Dargay Attila, Foky Ottó, Nepp József, Jankovics Marcell, Vajda Béla, Gémes József, Ternovszky Béla rendezők felkérésére közel száz egyedi rajzfilm zenéje is az ő nevéhez fűződik. Több színházi és bábszínházi zenét írt – egyebek között a Kaland a Tigris bolygón, a Pán Péter, és A bíborszínű virág című darabokhoz. De kórusműveket, dalokat, táncdalokat, zongoradarabokat, szimfonikus könnyűzenét, reklámfilmzenéket, tévéjáték kísérőzenéket is szerzett.

Számítógépes grafikával 1997-ben kezdett foglalkozni - egy új gép vásárlása kínálta a lehetőséget, a gondolatot, hogy annak megismerése közben egy másik alkotói dimenzióban is megpróbálja kifejezni önmagát.

Számos zenei pályázat díjazottja volt, az animációs filmekhez írt zenéiért pedig több alkalommal is megkapta a Magyar Rádió és Televízió nívódíját. 1991-ben a Pannónia-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét, 2013-ban pedig a filmes szakma állami kitüntetését, a Balázs Béla-díjat vehette át.