Régészet

A Türr István Múzeum régészeti gyűjteménye

A Türr István Múzeum régészeti gyűjteménye közel 70.000 tárgyat számlál, s ez folyamatosan gyarapodik a különböző ásatásoknak, s a lelkes ajándékozóknak köszönhetően. Számos korszak anyaga megtalálható a régészeti raktárunkban. Az őskori anyagtól kezdve (főképpen gazdag bronzkori) a népvándorlás koron átívelően (szarmata-, avar kori), továbbá honfoglalás- és Árpád-kori, s végül de nem utolsó sorban gazdag késő középkori anyagot is őriznek a raktár polcai. A múzeum régészeti anyagának gyarapodása, gondozása Kőhegyi Mihály régész, egykori múzeumigazgató nevéhez fűződik, aki a szakmában máig elismert kutató, főképpen a szarmata kutatás tekintetében. Napjainkban újra régész státuszt kapott a múzeum hosszú évek után, így ismét fellendült, s bővül a régészeti raktár „tartalma”.

A múzeumban számos neves, gazdag temető leletanyaga megtalálható. A „leghíresebb” Madaras-halmok, szarmata kori (Kr. u. 2. századtól 5. századig használt temető) temetkezési hely (666. síros), mely a Kárpát-medencében az egyetlen, teljesen feltárt szarmata temető, s a népvándorlás korának egyik legemblematikusabb lelőhelye. 2017. nyarán lehetőségünk nyílt digitalizálni egy nagyszerű felvételt, melyen láthatóak az ásatáson zajló események a 60-as, 70-es évekből. A filmen látható munkafolyamatokat Kőhegyi Mihály régész értelmező magyarázatai színesítik.

A múzeum régészeti gyűjteménye, a legtöbb régészeti korszakból jelentős temetők anyagával rendelkezik. A Kelebián feltárt bronzkori (Kr. e. 14 – 13. század), urnasíros temetkezések is a régészeti kutatások jelentős lelőhelyeinek sorát gazdagítják. Az avar korszakból (Kr. u. 7 – 9. század első fele) is több, teljesen feltárt temető anyagát őrizzük: ilyen pl. a Hajós-cifrahegyi 169 temetkezés számláló lelőhely, ahol több arany, aranyozott ezüst övveretek, fülbevalók kerültek elő a sírokból, kiváló ötvösmunkáknak tekinthetőek. Sükösd-Ságodon majdnem 400 avar kori sírt tártak fel, s igen jelentős leletanyag került itt is napvilágra. A honfoglalás korából a gazdagabb temetkezések sorait Madaras-Árvai-dűlő növeli, ahol női, díszes hajfonatkorong, fegyveres férfi sírok is előkerültek. A középkorból is több, nagy sírszámú templom körüli temető ismert, pl. Baja-Pető lelőhelyen ahol több mint 200 sírt dokumentáltak. Nemrégiben került vissza a bajai múzeumba a Bátmonostor-Pusztafalun feltárt több ezer síros közép- és késő középkori temető anyaga, továbbá a monostor és udvarház leletanyaga.

Érsekcsanádon – az egykori középkori Szentgyörgy falu helyén – 2016. októberében feltárt 14-15. századi festett, plasztikus ábrázolásokkal ellátott földfalú templom falképleletei, s az ott előkerült kerámia- és fémanyag is megtalálható a régészeti raktárunkban.

Kőhegyi Mihály; A bajai múzeum szerepe Észak-Bácska régészeti kutatásában c. munkájából: „S végezetül hadd kívánjam tiszta szívemből az utánunk következő régésznemzedéknek, hogy folytassa méltón az általunk – talán nem méltatlanul – elkezdett munkát.”

Megszakítás