Solymos Ede egykori múzeumigazgató munkássága eredményeként Európa-szerte számon tartják az intézmény több mint félezer tárgyat számláló halászati gyűjteményét, amely a Duna Pakstól Mohácsig terjedő szakaszának halász-eszközanyagát jelenti.

Baja régi fazekasközpont volt, amelynek tárgyi emlékanyaga – több mint ezer tárgy – megőrződött a Türr István Múzeum gyűjteményében. Az egykori falusi háztartásokban a helyi kerámiák mellett megtalálhatóak voltak a távolsági kereskedelem révén a környékre került fazekas termékek, így például siklósi, máriagyűdi korsók, csákvári fazék, mohácsi fekete kerámia stb.

Közel háromezer darabos textilgyűjteményünkben a Baja környéki magyar lakosság mellett a nemzetiségek (német, bunyevác, sokác), néprajzi csoportok (bukovinai székelyek, felvidéki magyarok) textilkultúrájának egy szeletét őrizzük. A tanulmányi raktárban külön egységben tároljuk a házi és takácsszőttesek, a falusi varróasszonyok készítményeit. Tárgycsoportonként elkülönülve, településenként mutatjuk be a különféle női és férfi viseletdarabokat, valamint a lakástextíliákat. A textilgyűjtemény anyagában kiemelkedő jelentőségű az a néhány tucat leheletfinom szövésű női ingváll, ami Báldy Flóra gyűjtőmunkájának köszönhető. A római katolikus vallású bunyevác népcsoport körében használt, opletykáknak nevezett ruhadarabok a 19. század közepe, harmadik negyede táján készültek.

A múzeum kismesterség-gyűjteménye körülbelül háromezer darab beleltározott műtárgyból áll. Az egyes műhelyek teljes vagy részleges eszközanyagát az alábbi – napjainkban nem gyakorolt – foglalkozások, kisipari ágazatok jelenítik meg: hajóács, vízimolnár, csat- és lánckovács, mérlegkészítő, ötvös, fazekas, kályhás, téglakészítő, útkövező, kosárfonó, mézesbábkészítő, szappankészítő, cipész, csizmadia, fapapucskészítő, kalapos, szűcs, harisnyakötő, fésűkészítő, kádár, kékfestő, teknővájó, kubikos, késes, kötélgyártó, üstfoltozó, képkeretező, cukorkakészítő, harisnyakötő.