id. Éber Sándor freskóművészete

Felület megjelenésének beállításai

A felület megjelenésének beállításai
Az alábbi kapcsolókkal olyan beállításokat érhet el, amik segítik az olvasási nehézséggel élőket.
Ezzel megnövelheti a felület kontrasztját.
Ezzel erősebbé teheti a szöveg kiemelését.
Ezzel kikapcsolhatja a mozgó elemeket.

 Id. Éber Sándor

(1878-1947)

         Ráckeresztúron született 1878-ban. Művészeti tanulmányait az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőben végezte 1896-1900 között Székely Bertalan növendékeként. Kezdettől a monumentális feladatok, a mozaik, a sgrafittó, a freskófestés vonzotta.

         A Mintarajziskola elvégzését követően, megélhetésének biztosítására rajztanári állást vállalt előbb Kiskunfélegyházán, majd Sárospatakon, 1902. szeptember 1-től pedig a bajai Tanítóképző Intézetben. A fiatal művész Baján, a Jókai utca 19. szám alatt lelt otthonra: „a magyar művészet vidékre állított őrszeme lett” – írta róla a Bajai Független Újság.

         A fiatal, tehetséges művész 1903-ban megismerkedett a tanítóképző tudós igazgatója, dr. Bartsch Samu lányával, Juliannával, akivel 1904. június 26-án házasságot kötöttek. Hét gyermekük született: Anna 1905-ben, Erzsébet 1907-ben, Sándor 1909-ben, Géza1910-ben, Margit 1912-ben, László 1914-ben és Gyula, Alán 1916-ban.

         A bajai letelepedést és családalapítást követően itáliai tanulmányutak, művészeti ösztöndíjak segítségével képezte magát. 1909 szeptemberétől nyolc hónapot Rómában töltött múzeumokban, barokk templomokban, arcképeket, aktokat festett. Firenzében a reneszánsz falképfestő mesterek művészetét tanulmányozta, Monte Cassino-ban a bencés kolostor freskói erős hatást gyakoroltak művészetére. Hosszú tanulmányútjáról – Velencét érintve – 1910 júniusában tért vissza Bajára.  

          Id. Éber Sándor életművében a kortárs nagybányai festészeti törekvések ötvöződtek a reneszánsz és a barokk falképfestészet hagyományaival. Impresszionista táblaképei, jelentős portréfestészete mellett összesen 22 épület falait díszítette freskóival egyházi és állami megrendelésre Baján (1905, 1910, 1933, 1938, 1941, 1943), Katymáron (1906), Lánycsókon (1911),  Szászváron (1913), Hajóson (1916), Hercegszántón (1922), Nagykanizsán (1926), Kelebián (1929), Csávolyon (1930), Csátalján (1930), Pellérden (1931), Pécsen (1933), Ludányban (1934), Bácsborsódon (1935), Budapesten (1938), Tolnán (1939).

         Műveihez számos vázlatot, tervet készített a mesterétől, Székely Bertalantól tanult alapossággal. A falképekhez szükséges anyagokat, festékeket, pasztellkrétákat, szenet és a márványporral kevert meszes vakolatot is ő maga készítette. Kísérletezett a hímeskő, a mozaik technikával, a sgraffito-val, a hordozható freskóval, különböző minőségű festékek előállításával. Ahogyan a reneszánsz mesterek, alkotásaiban magát, családtagjait és barátait is megörökítette.        

         A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület általa előkészített 1906-os bajai kiállításán mutatkozott be először nyilvánosan alkotásaival. Első gyűjteményes kiállítását 180 mű bemutatásával 1925-ben rendezte a Bajai Nemzeti Szalonban. Iványi Grünwald Béla ösztönzésére 1926-tól a budapesti Nemzeti Szalon rendszeres kiállítóművésze lett, melynek nagydíját 1930-ban nyerte el.

         Id. Éber Sándor táblakép-festészeti és monumentális falképfestészeti életműve mellett a vizuális nevelésben végzett tevékenysége is jelentős. Kiváló pedagógus volt, elsősorban látni tanított; a tanítóképző falain belül, de leginkább kívül, a szabadban rajzoltatott. A művészi nevelésről vallott nézeteivel új alapokra helyezte a rajzoktatást. Módszertanának, elméletének kidolgozását követően számos konferenciára hívták meg előadóként magyarországi főiskolákra, 1908-ban Londonban a harmadik, 1912-ben Drezdában a Negyedik Nemzetközi Rajzoktatási Kongresszuson vett részt.

         Igazi reneszánsz ember volt, a képzőművészet mellett a zene is különleges szerepet játszott életében. Kiválóan zongorázott és orgonált. Alapító tagja, majd elnöke, 1915-1922 között karnagya volt a Bajai Liszt Ferenc Körnek. A hangversenyek sokszor műtermében végződtek, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kósa György, Sauer Emil, Zathureczky Ede is vendégeskedett az Éber-házban. Rajongója volt Bartók Béla művészetének, akiről bajai koncertjét követően Fényszóró az éjszakában címmel a helyi lapban méltató írást jelentetett meg.

         A Jókai utcában álló, ma Éber-emlékházként látogatható otthona a bajai kulturális élet egykori központja volt: éjszakába nyúló beszélgetéseken képzőművészek, írók, zenészek, közéleti személyiségek, Déry Béla, Elek Artúr, Ernszt Lajos, Lázár Béla, Tornyai János, Nagy István, Rudnay Gyula társaságában elmélkedtek, vitáztak a világban zajló kulturális jelenségekről, változásokról.

         Id. Éber Sándor 1947. december 14-én fejezte be utolsó művét, váratlanul, 69 évesen hunyt el otthonában. 45 évet élt és alkotott Baján. Sokoldalú művészeti, közéleti, pedagógiai tevékenysége mély nyomot, napjainkban is élő örökséget hagyott a város 20. századi kulturális életében.

2018.09.11 - 17:05, kedd - 2018.11.03 - 16:04, szombat