A Türr István Múzeum könyvtárában jelenleg közel tizennégyezer könyv található. Ezek nagy része néprajzi, régészeti, képzőművészeti és történelmi témájú. A folyóirat-állomány közel ötezer darabból áll. Ennek egy része régi újság, melyet szívesen forgatnak a kutatók. A könyvtár korlátozottan nyilvános, csak helybeni kutatásra van lehetőség, mégis sokan keresik fel.
Amikor a Városi Múzeum létrejött 1936-ban, Borsay Jenő nyugalmazott községi jegyző kapott ideiglenes megbízást a muzeális anyag kezelésére. A Takarékpénztár épületében indult meg a szervező és rendező munka. Borsay nemcsak tárgyakat gyűjtött és rendszerezett, hanem ő vetette meg a könyvtár alapjait is. Közületektől, magánszemélyektől gyűjtötte azt az anyagot, mely alapja lett nemcsak a múzeum szakkönyvtárának, de az akkori járási könyvtárnak is.
Borsay halála (1939) után Bárdos Ferenc ingyen és bérmentve rendezte az időközben felhalmozott könyvanyagot. 1948-ban Takáts Endre irányításával megalakult a múzeumi kölcsönkönyvtár, mely önálló költségvetéssel külön épületben és külön személyzettel működött. A tagok száma fokozatosan emelkedett (180-190 fő). A múzeumi könyvtár anyagát képező könyvmennyiség így vetette meg az alapját a Városi Közkönyvtárnak, amely nem messze a múzeumtól, a Központi Iskola melletti épületben volt. Később a Tóth Kálmán téren lévő Bank épületébe költözött, és Városi Könyvtár néven működött tovább.
1950-ben a múzeum könyvtári állománya kb. 40 000 db könyvből állt. Ebből 13 000 a ferences könyvtár - mely eredeti helyén, zár alatt volt -, 3 000 a ciszterci rend könyvtára, valamint a helyi könyvtárakból beszállított könyvek. A többi a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyvtár anyaga, melyet ömlesztett állapotban vett meg a múzeum. A könyvanyag szétválasztása egy körlevél alapelvei szerint történt.
Az ország múzeumainak egy részében olyan nagy kötetszámú könyvtárak voltak, amelyeknek anyaga nem kapcsolódott a múzeum feladatköréhez, hanem sok esetben nyilvános (közművelődési) közkönyvtár céljaira volt alkalmas. Hogy ennek a könyvanyagnak minél szélesebb körű használatát biztosíthassák, és azt a magyar közművelődés szolgálatába állíthassák, helyesebbnek látták, ha a könyvtárak anyagának nép- vagy köz- könyvtár céljaira alkalmas részét, a múzeumok szakkönyvtárától elkülönítve, a népkönyvtárak általános rendszerébe illesszék, illetve ezek szervezetének kereteiben és szabályai szerint működtessék tovább. A múzeum munkájához szükséges könyvek a múzeumban maradtak, a többivel a Városi Közkönyvtár tudományos része alapozódott meg.
A könyvészeti ritkaságok (kódexek, ősnyomtatványok, régi könyvek) valamint kéziratok tárgyi vagy személyi kapcsolataik szerint a múzeum gyűjteményében kellett volna, hogy maradjanak.Ennek ellenére a bajai múzeum könyvállományából nemcsak szépirodalmi könyveket vittek el, hanem az összes ősnyomtatványt, régi könyvet is.
Solymos Ede egykori múzeumigazgató szóbeli közlése alapján mindez a következőkben leírtak szerint történt. A háború után, amikor megszűntek az egyesületek, pl. Úri Casino, Ipartestület, ezek könyvanyagát Takáts Endre behordta a múzeumba. Akkor értesült arról, hogy a Hadik-Barkóczy és Zichy Könyvtár eladó. A múzeumbarátok pénzén meg is vette kilóját 1 Ft-os áron. Először pincében tárolták a könyveket, majd később szintén a múzeumbarátok pénzén, polcokat csináltattak három helyiségbe, és itt helyezték el az anyagot. Leltározásuk és rendezésük hosszú időt vett volna igénybe, viszont aránylag gyorsan sikerült néhány ezer szépirodalmi és történeti művet kiválogatni, amiből megnyílhatott a nagyközönség számára a Múzeumi Könyvtár, mely rövidesen önállósult, és Városi Könyvtár néven folytatta munkáját.
1951-ben rendeletileg szabályozták a múzeumok és könyvtárak viszonyát. Az alapelv az volt, hogy a múzeumoknak nem feladata az olvasószolgálat, így személyzete sincs hozzá és a könyvkölcsönzéshez. Egy ideig problematikus volt az évek folytán Bárdos Ferenc által összeállított „bajai anyag" és a dr. Gerő Gyula által összeállított művészeti könyvtár sorsa. A bajai anyag Bajáról és a bajaiak által írott munkákat tartalmazta, a másik pedig az egyetemes és a magyar művészetről írott munkák gazdag tárháza. Mivel feltételezhető, hogy mindkettőt sokan fogják keresni, a könyvtár kapta meg. A „múzeum érdeklődési körén kívül eső” több ezer kötet tudományos anyag egy részét a Könyvtári Központ vette át, más részét az akkor már Járási Könyvtár szállította el.
A múzeumi könyvtár állománya hagyatékok által (Miskolczy Ferenc, Kapots Nándor, Biczók Sándor, Kőhegyi Mihály) gyarapodik. Sok értékes könyvet kapunk ajándékba is (Rapcsányi László). A legtöbb kiadvány azonban cserekapcsolat útján kerül a könyvtárba. Az országban 35 múzeumtól, levéltártól kapunk a megjelenő könyveikből, melyek elsősorban múzeumi évkönyvek, szakkönyvek. Cserébe mi is küldünk a nálunk megjelenő kiadványokból.
