Városháza

Felület megjelenésének beállításai

A felület megjelenésének beállításai
Az alábbi kapcsolókkal olyan beállításokat érhet el, amik segítik az olvasási nehézséggel élőket.
Ezzel megnövelheti a felület kontrasztját.
Ezzel erősebbé teheti a szöveg kiemelését.
Ezzel kikapcsolhatja a mozgó elemeket.

            Először is a hajdani városházáról kell szót ejtenünk, hogy tudassuk, hol állt, milyen volt. Ez a földszintes, dísztelen városi középület a régi Piac tér (Szentháromság tér) déli oldalán, közvetlenül a mai Bajai Áruház térre néző elülső része előtt, a Deák Ferenc utca vonalában húzódott majdnem a Sugovica partjáig. A jegyzőlak is az épületben volt. A tér déli részén álló emeletes házsor – a mai Duna Szállóig – csak később épült fel. Az 1840. évi nagy tűzvész előtt, már 1761-ben is leégett, 1774-ben ugyancsak tűzkárt szenvedett.

            A város 1776-ban engedélyt kért Mária Teréziától székházának átépítésére, mert szűknek bizonyult. A tervezett változtatás az uradalom ellenállásába ütközött, de végül 1779-ben beleegyezést kaptak a kibővítésre. Bischof József bajai kőműves számlája szerint ez mindösszesen 4184 forint 55 krajcárba került. Homlokzatával az épület a tér északi oldalára nézett, ott volt a kapuja. Attól balra néhány szoba, a szögletben a tanácsterem, mellette a levéltár, pénztár, jobbról a kancellária hivatala, a pandúrok szobái. Hátul az udvarban a lóistállók, a kocsik, szekerek elhelyezésére szolgáló pajta, gazdasági épületek, az áristom. Az épület alatt egy nagy pince volt. Városunk ugyanis saját kocsmáiban a saját borát maga mérette, így az mindig tele volt jóféle borokkal. Csak az érdekesség kedvéért említjük meg itt, hogy a hordókat templomokról, a Szentháromságról, Ádám-Éváról, szentekről  nevezték el, s rávésték a boroshordókra. A legnagyobb a Szentháromság névre keresztelt 120 akós volt, utána a 61 akós Boldogasszony Fogantatása következett, de volt a Rókus, Miklós, Antal, Péter és Pál és a többi szentről elkeresztelt kisebb is, valamint egy Bacchus nevű. Ez már az 1831-ben erre járt, komáromi illetőségű Mindszenthy Antalnak is feltűnt, le is írta élcelődve, hogy miként tévedhetett a rómaiak pogány istenének neve a keresztény szentek közé... De a városi tanácsnokok mindenütt, nemcsak az igazságosság római istennőjét, Justitiát, de Bacchust is tisztelhették. A mai városháza helyén álló régi kastélyt Patarcsics Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733–1745-ig Bács vármegye főispánja volt. A megyegyűlések – melyek napokig, hetekig is eltartottak – főispánsága alatt főleg Baján voltak, s mint a vármegye élén álló, kinevezett királyi tisztviselőnek, neki kellett a megyei törvényhatóság testületi ülésein elnökölni. Mivel elég rideg kapcsolata volt a helyi Ferenc-rendi szerzetesekkel, nem akart kolostorába megszállni, inkább megvette Billard Mihály császári főbiztos házát, mely a mai városháza helyén állt. Ott lakott, amikor Baján és környékén volt egyházi vagy világi ügyekben dolga. Háza 1742-ben leégett. Hamuvá vált háza helyébe építendő új, díszesebb külsejű, arányait tekintve is nagyobb kastély terveit rövid idő alatt elkészíttette, és azonnal hozzáfogtak építéséhez. Közben kiderült, hogy a régi telek nem elég nagy a tervezett épület számára. Megszerezte a szomszéd telket is, ahol az egykori – a tűzvészben ugyancsak elhamvadt – Fehér ló nevű uradalmi fogadó és mészárszék állt. Az akkori tulajdonos Baja földesura, báró Vajai László az érsek javára lemondott telkéről, s erről 1744-ben szerződés is készült. Az építés oly szaporán haladt, hogy már abban az évben megérkezett 25 ezer tetőfedésre való cserép Vácról.

            Az épületet az érsek halála után öccse örökölte, majd gróf Grassalkovich Antal birtokába került 1750-ben, aki Baja új földesura volt.

            Vályi András Magyar országnak leírása címmel, Budán, 1796-ban kiadott könyvében a következőket írta: “...leg nevezetesebb épület benne, a’ Hertzegi Kastély négy szeglet formára méltoságosan építetve, melly lakó helyül szolgál a’ földes Uraság tisztyeinek;...”

            Egy 1831-ből származó, városunkról szóló leírás azt állítja, hogy a világi épületek közül első helyet érdemel az uradalmi kastély, mely a piacon áll, homlokzatával a Sugovicára néz. Egyemeletes, négyszögletű szárnyépületekkel van körülvéve, középen udvara van, és "régebbi" ízléssel épült. Emeletén az uradalom haszonbérlője lakik, földszintjén voltak a kancelláriák, tiszti lakások. A kapuja feletti balkonjáról szép kilátás nyílik.

            Az 1840. évi bajai tűzvész idején a hercegi kastély is leégett, de újjáépítették. Baja utolsó birtokosától, a gróf Zichy-Ferraris családtól 1862-ben

            Major Máté bajai születésű, neves építész a következőket írja a kastélyról: “... az eredetileg szolid klasszicizáló stílusú épület, melyet aztán a millenniumra, a századvég különböző stílusokat összekeverő ízlésének megfelelően építették "reprezentatív palotá”-vá. Egy, a múlt század végén készült régi fotográfián látható a nemes homlokzatú az átépítés előtti kastély. Főtérre néző homlokzatát középen előreugró épületrész tagolta, egy egyszerű – a barokk és klasszicista építészet számára egyaránt kedvelt – lapos hajlású, háromszög alakú timpanonnal, fölötte egy nagy barokk kővázával. Szép kapuja feletti, áttört mellvédű [.....g balkonját Atlasz-szerű, kőből faragott portálszobrok tartották." Mi maradt meg a barokk értékekből? Csak az épületen belüli, földszinti és emeleti rész oldalt lévő bolthajtásos folyosói és néhány ajtó őrződött meg. Az omló homokkőből faragott portálszobrok maradványait kihelyezték a Vonatkerten keresztülvezető szép platánsor végén álló kerti építménybe. Ma ugyanott egy kicsiny iskolai szabadtéri színpadot szegélyeznek az Atlaszok. A Grassalkovich-palota címeres vörösmárvány kandallója ma a múzeumban látható.

            E hajdani kastélyból lett a mai városháza. Amikor a közügyeket irányító, intéző városi magisztrátus 1892-ben átköltözött a Szentháromság tér déli oldalán lévő földszintes otthonából a kastélyba, jobb körülmények közé került. Bár a folyosók nyitottak voltak, a szobákat talán még a Grassalkovichok idejéből származó kemencékkel, kívülről fűtötték, a közgyűlési terem egy alacsony, nagy hodály, ahol a tanácskozókat az érdeklődő polgároktól csak egy fakorlát választotta el. A csatornázás és a vízvezeték hiánya miatt a hátsó szárnyon lévő illemhelyek bűzzel töltötték meg az épületrészt. De egyelőre nem is törődtek a kényelmi szempontokkal.

            A magyar honfoglalás 1000. évfordulója megünneplésére készülő Baja törvényhatósága elhatározta, hogy méltó emléket állít a millenniumra azzal, hogy székházát átalakítja. Jeney Mihály városi főmérnök tervei alapján aztán Hunyadi Antal építőmester 1896-ra elvégezte a gyökeres külső és belső átalakítást. A finom arányú barokk épületet a francia reneszánsz stílust utánzó, gazdag külsőbe öltöztették. A szép nagy tér tengelyében lévő egykori kastély neoreneszánsz stílusú lett. Ünnepélyesen 1898. szeptember 7-én avatták fel.

            A városháza épülettömbjének közepén és négy sarkán a falak síkjából kiemelkedő homlokzati részeken manzardszerű, kupolás és mellvédrácsos tetőfelépítmények vannak. Térre néző főhomlokzatának közepe elé ugró rizalitja kétemeletes, mely az épület hosszan elnyúló síkját tagolja. Ez a leglátványosabb rész, itt van főbejárati díszes kapuja. A felette lévő erkélyt két életnagyságúnál nagyobb Atlasz tartja. A középrizalit emeleti öt ablakát hermapillérek, fél emberalakot formáló épületdíszek keretezik. Az épület fő nézetének tengelyében, a balkon felett lévő középső ablak félkör alakú szemöldökpárkányát ülő szobrok díszítik. Homlokzatát jon oszlopfős, függőleges fali pillérek tagolják. Második emeleti kisebb ablakait kariatidák díszítik. Az oromzaton két angyal városunk címerét tartja. Az épület tégla és vakolt falú.

            A több mint 100 éve új stílusjegyeket kapott Városházánk felújítás hiányában külsejében erősen megkopott. Először tetőzetének rendbehozását kezdték el, majd 1995-ben főhomlokzatát, azután 1997-ben keleti arcát renoválták. Fokozatosan kiköltöztették az épületben levő valamennyi üzletet.

(Banáti Tibor, Mesélő házak, Baja, 2001)

Térkép, ide kattintva!