A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek; és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat.
Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított.
Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.
http://www.bucsujaras.hu/hercegszanto/index.html
