Türr István Múzeum

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak.

Baján múzeum alapítására először 1914-ben nyílt lehetőség. Déri Frigyes röviddel az első világháború kitörése előtt gyermekkora városának ajánlotta fel gazdag egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét és könyvtárát. Fel akarta építeni a közművelődés házát, meg is vásárolt a város központjában egy telket, melyet Bajának ajándékozott. Az épületben múzeum és könyvtár kapott volna helyet.

Sajnos – az első világháború kitörése miatt – tervének megvalósítását a „béke helyreállta utáni” időkre halasztották. A háború után 1919-ben azonban Baja szerb megszállás alá került, s Déri visszavonta adományát, bizonytalannak ítélve a város sorsát, gyűjteményét pedig Debrecennek ajándékozta.

A bajai Türr István Múzeum megszületése a két világháború között, a magyar múzeumügy talán legterméketlenebb időszakában szerencsés körülményekkel magyarázható. A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt Oltványi (Artinger) Imrének, a műgyűjtőnek és művészeti írónak, aki bajai iskolai évei után is kapcsolatot tartott a várossal. Oltványi 1936-ra összegyűjtött a kor jelentős alkotóitól egy olyan kollekciót, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait. (Az Oltványi-gyűjtésben főként a Gresham-kör alkotóinak, többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István képei találhatók meg.)

Baján a múzeumalapítást megelőző évtizedekben olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a 20. századi modern magyar képzőművészet mára klasszikussá vált alkotóinak munkáit gyűjtötték. A bajai műgyűjtőket a városban 1930-ban letelepülő Nagy István jelenléte is inspirálta, a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre és formálódtak. A korszakos művész 1937-ben bekövetkező halála után az özvegy egy 49 műből álló kollekciót ajándékozott a bajai képtárnak, mely kollekció az akkor alapított képtár másik fontos törzsanyaga lett. A bajai törvényhatósági bizottság 1936 októberében a képtár létrehozásával egy időben határozatot hozott múzeum alapításáról is. Baján tehát egy kortárs képzőművészeti gyűjtemény hívta életre a múzeumot.

Megszakítás