A Tóth Kálmán téren, a ciszterci rendházzal szemben, az Eötvös utca páros számmal jelölt épületeinek vonalából kiemelkedve áll a templom, amelyet a bajaiak a barátok templomával ellentétben papok templomának és belvárosi templomnak is hívnak. Valaha egy jóval kisebb templom állt a helyén.
A török hódoltság után a Baján letelepedett magyar, német és tót lakosság részére és kérésére, gróf Csáky Imre kalocsai bíboros érsek hozzájárult 1722-ben plébánia és templom létesítéséhez. Akkor a hívek adományaiból megkezdték a mostaninál kisebb méretű templom építését. A munkát Bárics Mihály érsekuradalmi tiszttartó irányította a vármegye támogatását élvezve. A templom 1728-ban készült el, körülötte temetőt alakítottak ki. Főbejárata és hajója nyugati irányba, a mai III. Béla gimnázium épülete felé nézett. Volt 3 oltára, kórusa, 4 regiszteres orgonája és lett 2 harangja is. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték. Ám hamarosan kicsinynek bizonyult, és összeomlással is fenyegetett.
Új, nagyobb templom építése vált szükségessé, mert a magyar-német plébánia területén a hívek száma is növekedett, 1731-ben 330 fő volt, 1742-ben már 4783.
A régi templom helyén kezdték el az újat építeni 1742-ben. Szentélye a régi szentély helyére került, de különös módon főhomlokzata a főbejárattal a mai Tóth Kálmán térre – nem a szokásos nyugati, hanem a keleti oldalra – nézett. Grassalkovich Antalnak, a város egykori földesurának anyagi támogatásával készült a régit felváltó szép, barokk stílusú kegyúri templom. Eredetileg meleg sárgára, plasztikájának fehérre festett homlokzati színeivel és piros toronysisakjával sajátos, derűs alkotórésze lett a városképnek. Alkotója ismeretlen, némelyek a késő barokk építészet legkiválóbb hazai mesterének, Fellner Jakab munkájának tulajdonítják. Elkészültekor – 1765-ben – hossza 36 méter, szélessége 15 méter. Akkor 3 oltára és tornyában 4 harangja volt, valamint egy külső bejáratú kriptája.
Később több ízben megnagyobbították. Tornya 1791-ben már 49,14 méter magas, 5 harangja, 7 oltára és 2 sekrestyéje volt. Új orgonával gyarapodott 1806-ban, megszüntették a templom körüli temetőt és az 1830. évi külső és belső felújításkor tornyába órát helyeztek el, és 20 regiszteres orgonája lett.
Az 1840. évi május elsejei nagy tűzvészben órája még elütötte az 5 órát, de néhány perc eltelte után lángokban állt a torony és a templom. Leégett a templomtető és a toronysisak, leszakadtak a harangok. Az új tetőzet 1841-ben készült el, és akkor kívül-belül felújították a templomot. Új, barokk, nagy kiülésű, hagyma formájú toronysisakot is kapott. A megújult templomot 1841. október 3-án szentelték fel, és a kereszt gömbjében elhelyezték a szokásos okmányokat. A torony készítője Novák József helyi ácsmester volt, s Lepold József bádogos fedte be. A keresztet Schinkó György ács, pallér állította a helyére. Az elpusztult nagyharangot 1847-ben pótolták.
A templom utolsó kegyura gróf Zichy Ferraris Félix volt, akitől 1862-ben a város örökre megváltotta magát, ezzel megszűnt kegyúri jellege, az azzal járó jogokat a város vette át.
Az egyházi épületek általában hosszabb életűek a világiaknál, azonban az idők folyamán a templomot többször átépítették, felújították, ezzel megjelenését megváltoztatták.
Baja szerb megszállása után, 1921-1925 között a szép barokk templom architektúráját – Nagy Márton városi mérnök tervei szerint – jelentősen átalakították. Tovább barokkizálták, így homlokzatának régi megjelenését rontották. A város költségén elé, oda nem illő építészeti tagozatot, egy gipszdíszes – a város címerével is ellátott – kapuzatot építettek. Falait drapp színűre, plasztikáit tört fehérre, tornyát zöldre festették, ezzel is rontották külső megjelenését.
A templombelső új freskói 1939-ben készültek el. Orgonájának felújítása 1986-ban volt. Külsejét 1987-ben tatarozták, tornya akkor új héjazatot kapott.
A templom keleti főhomlokzatán van a középtorony, benne a főkapu. Késő barokk homlokzata eredetileg egyszerű pillértagolású volt. Oromzatán volutás díszítmények és két szobor elhelyezésére szolgáló, de üres falmélyedés van. Főhomlokzatán helyezték el a templom megújításának emléktábláját. A szövegből kiemelt 3 betű – JHS – Jézus nevének rövidítése. A templom északi oldalán van a mellékbejárat. Altemploma egykor temetkezési hely volt, bejárata ma a szentélyből nyílik.
A templom belseje háromszakaszos, gazdag, jonfejes, fesztonos pillértagolású. Benne orgonakarzat és hosszterében kétboltszakaszos hajó van, valamint egy keskenyebb – a hajó végéhez csatlakozó, a főoltárt is magába foglaló – egyenes záródású szentélyrész. Márványból készült, oszlopos, barokk főoltára a Szentháromság-szoborcsoporttal az 1790-es években készülhetett, Grassalkovich Antalnak, a templom kegyurának adományaként. (Állítólag a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő barokk stílusú templomából került Bajára.) Oltárképe Szent Péter és Pál főapostolok búcsúzását ábrázolja. Keszler József festő 1857-ben Bécsben készült műve. A templombelső képe megváltozott azzal, hogy elbontották a barokk szentélyrácsot, és a főoltár előtt szembenéző oltárt létesítettek. Empire stílusú szószéke bronz domborművekkel díszített, az egyik az ószövetségi vízfakasztást ábrázolja. (A templom régi szószéke valószínűleg a XIX. század húszas éveiből származik.) Polimberger Györgynek, a templom jótevőjének, a 35 éves korában elhunyt Bács megyei táblabírónak emlékére felesége, Patséri Odry Éva egy csiszolt szürkegránitba foglalt, bronz domborműves, feliratos, neoklasszicista epitáfiumot állíttatott, mely Jacob Schrott 1821-ben készült alkotása. A rajta lévő bronz dombormű nyolcalakos. Egy halotti urnát vivő alakot és az őt kísérő római ruhába öltözött gyászmenetet ábrázolja. A főbejárattól balra – az egykori szent sír kápolna helyén – a Szent Rita tiszteletére berendezett kápolnában Prokop Péter festőművész alkotásai vannak. A mennyezeti freskók id. Éber Sándor és ifj. Éber Sándor festőművészek alkotásai (1939). A szentély feletti szentségtartós angyal az 1938. évi budapesti Eucharisztikus Kongresszusnak állít emléket. A keresztút stációinak festményei ifj. Éber Sándor és Éber Anna festőművészek munkái (1948). Az egyik hajó felett Szent Imre és nevelője, Szent Gellért püspök alakja látható. A másik templomhajó fölötti kompozíció azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent István átveszi Asztrik apáttól a II. Szilveszter pápa által küldött koronát. A kórus feletti negyedik mennyezeti freskón Árpád-házi Szent Erzsébet látható, amint alamizsnát oszt a szegényeknek. Szép a sekrestye barokk faragású szekrénye, s szépek az ajtókba illesztett betétek, keretek is. Mellékoltárai a barokk stílus kevésbé látványos alkotásai. Ablakainak festett üvegeit magánszemélyek adományaiból készítették.
(Bánáti Tibor: Mesélő házak, Baja, 2001)
Térkép ide kattintva!
