Fotó és médiatár

A bajai Türr István Múzeum fényképgyűjteménye

A múzeum első évtizedében vezetett szerzési naplókban bejegyzett tárgyak a beérkezés sorrendjét követték, nem volt tudományágakra bontott nyilvántartás. A naplókban fényképeket csak elszórtan találunk, de az ezen időszakban gyűjtött felvételek várostörténeti szempontból jelentős értéket képviselnek gyűjteményünkben. 

Ezekben az években a város polgárai több olyan fényképet ajándékoztak a múzeumnak, melyeken megőrződött Baja város arculata, elsősorban a múlt század végétől a negyvenes évekig. A XIX. sz. végén készült képeken leginkább Baja belvárosa, jelentősebb középületei láthatók. A fényképek készítőinek a célja az volt, hogy érzékeltessék Baja korabeli hangulatát, építészeti szépségeit. Emellett azonban más fontos információt is közölnek számunkra. Gondolok itt az üzleteken látható cégtábláknak a helytörténeti vonatkozására, ritkább esetekben pedig a képen látható személyek öltözetére, mely szintén jól hasznosítható adat lehet a kor jellemzésére. 

A századforduló és századelő időszakában készült képek örökítették meg először a város jelentős eseményeit. A bajai gyűjteményben az első ilyen felvétel egy szerencsétlenséghez fűződik, nevezetesen a Darázs utca 1905-ös leégéséhez. A tizenegy évvel később készült kép már az I. világháborúhoz kapcsolódik, melyen a hadászati célra leszerelt templomi harangokat búcsúztatják. A boldog békeidők pezsgő társadalmi életét szintén bemutathatjuk a fényképek segítségével. Városunkban is sok egylet működött, s a legtekintélyesebbek egy-egy estélyen, évfordulóján készült csoportképek megtalálhatók gyűjteményünkben. Ilyen például a bajai tűzoltóegyletről készült felvétel, melyről tudjuk, hogy a már említett Darázs utcai tűzvész után – ahol sikertelenül próbálkoztak az oltással – közgyűlésen határozták el, hogy fejlesztik felszereléseiket, tanfolyamokon vesznek részt a sikeresebb működés érdekében. Ezeknek a tanfolyamoknak, korszerűsítéseknek, korszerűsítéseknek az emlékét több felvétel őrzi, közte az 1926-ban megrendezett győri tanfolyamét is. 

A közélettel foglalkozó fényképek leginkább a 20-as 30-as években készültek. Ebből az időszakból származnak a polgármesterekről, valamint a városházán dolgozó tisztviselőkről s a város iskoláinak tanerőiről készült felvételek. 

A helytörténeti vonatkozású felvételek tekintélyes része az 1944-ben múzeumunkba került, a közel 300 üvegnegatívból álló, Bajza Lajos által a városról készített sorozat. Az 1930-as 40-es években készült felvételek bemutatják a város jelentős műemlékeit, létesítményeit, sőt az akkor működő gyárakat s az ott folyó munkát. Szintén ebből a korszakból valók Nagy Andrásnak, a város építészmérnökének felvételei, melyek az általa tervezett vagy átalakított épületeket örökítik meg. Nagy András nem csak jó minőségű felvételeket készített, hanem ezzel együtt fontos információkat is közöl az utókor számára a felvett témáról a fotók hátoldalán. Érdekesség, hogy a fontos adatközlés mellett a humornak is teret engedett. Feljegyzése alapján tudhatjuk meg azt is, hogy a Vörös-hídon álló horgászó fiút mintázó fiút szobor felavatása utáni napon a vidám szent jánosi gyerekek sütőtököt ragasztottak a szobor fenekére. 

A XX. század elején készült felvételek között találhatók – igaz a várost ábrázoló képek mellett kisebb számban szerepelnek – a néprajzi vonatkozásúak is igen értékesek, hiszen a Baján és környéken élő népcsoportok (német, bunyevác, sokac) viseletének alakulása is nyomon követhető. 

A magyar múzeumok életében döntő fontosságú volt az 1950-es év. Ekkor központi irányítás alá kerültek, s egységesült a nyilvántartás rendszere is. A bajai múzeum esetében azért is kiemelkedő jelentőségű ez az év, mert akkor kezdte meg munkáját Solymos Ede néprajzkutató, az első szakképzett muzeológus, akinél gyűjtőútjain nélkülözhetetlen kellék volt a fényképezőgép. 35 éves múzeumi munkássága során közel 20.000 felvételt készített. A területünkön élő népcsoportok viseletein, szokásain, a várostörténeti szempontból fontos eseményeken kívül megyénkben, sőt határainkon túl is több száz felvételt készített. A bajai kisipar, a kismesterségek tárgyi emlékei mellett a munkafolyamat jellemző mozzanatait is megörökítette. A gyűjtemény egyik legértékesebb részét alkotja az általa kutatott, a dunai halászatot bemutató felvételek melyet működése kezdettől egészen a nyolcvanas évekig fényképezett. 

Az 50-es évekkel kezdődő folyamatban, amely a fényképanyag ugrásszerű növekedését eredményezte, egy másik muzeológus is fontos szerepet játszik, Kőhegyi Mihály régész személyében. Ásatásain több ezer felvételt készített. 

Ma is igyekszünk a város képének változását megörökíteni. A kilencvenes évek elejétől a politikai események hatására több szobor, tábla tűnhet el nyomtalanul, ha azt nem dokumentáljuk a fényképezőgép segítségével is. A gazdasági átalakulást követően számtalan kis bolt, vállalkozás rövid életű, s évek múltán csak a fénykép őrzi azt, hogy valaha, ha rövid ideig is, részei voltak a város életének. A múzeum munkatársai kutatásaik, gyűjtőútjaik során igyekeznek minden örökesítésre érdemes tárgyat, eseményt, személyt lefényképezni, így a fotógyűjtemény gyarapodása folyamatos.

 

 

 

 

 

 

 

 

Skip to content